BAKTÉRIUMOK
A baktériumok egysejtű, szabad szemmel nem látható élőlények. Méretük a 0.1 - 10 mikrométeres (a milliméter ezredrésze) tartományba esik. Felépítésük változó, egyszerűbb vagy bonyolultabb, némelyeknek pl. még sejtfaluk sincs. A mi szempontunkból megkülönböztetünk hasznos (pl. hasznos bélbaktériumok), illetve kórokozó (pl. szalmonellák) baktériumokat, bár ez a fajta csoportosítás önkényes és nem is mindig precíz - például bizonyos baktériumfajták általában hasznosak vagy közömbösek a galambok szervezetére nézve, adott körülmények között mégis kórokozókká válhatnak. tovább ífusz,
Paratífusz
szalmonellózis A paratífuszt salmonella baktériumok okozzák. A betegség galambokban elsősorban ízületgyulladásban, bélgyulladásban és szaporodási problémákban jelentkezik. A fiatal galambok gyors elhullását is okozhatja. Idősebb galambokban néha idegrendszeri tünetekben is megnyilvánul, melyet könnyű összetéveszteni a paramyxovírus okozta „nyaktekergetés”-sel. tovább
Coli
Az E. coli (Escherichia coli) baktériumok általában a galamb bélcsatornájának ártalmatlan lakói. Ha azonban valamely okból ezek a baktériumok túlszaporodnak, súlyos hasmenést, a véráramba kerülve pedig halálos kimenetelű megbetegedéseket okozhatnak. tovább
Ornitózis
Baktérium okozta, emberre is veszélyes fertőző betegség, amely elsősorban légúti tünetekben nyilvánul meg: (egy szemre korlátozódó) könnyezés, fejrázás, tüsszögés, orrfolyás, lihegés stb. tovább
Mikoplazmózis
Az ornitózishoz hasonló tünetekben megnyilvánuló betegség. Fellépése általában valamilyen dúchigiéniai hibát jelez, pl. huzat, vagy ellenkezőleg, az elégtelen légcsere miatti ammónia-feldúsulás a levegőben. tovább
VÍRUSOK
A vírusok a baktériumoknál jóval kisebb kórokozók, a közönséges fénymikroszkóp alatt nem láthatók. Megfigyelésükhöz az elektronmikroszkóp százezerszeres nagyítása szükséges. tovább
Paramyxovírus
A galambok paramyxovírus okozta, a köznapi szóhasználatban nyaktekergetésnek vagy kólikának nevezett kórképe erősen ragályos fertőző betegség, mely hazánkban is széles körben elterjedt. A galamb paramyxovírus könnyen terjed állományról állományra, és fogékony (nem oltott) állományon belül nagyszámú egyedet képes megbetegíteni. Elsősorban a fiatalok között nagy százalékban okozhat elhullást. tovább
Circovírus
Újkeletű, sok helyen még fel nem ismert, nagy jelentőségű problémáról van szó. tovább
Adenovírusok
Az adenovírusok két típusa okoz galambokban megbetegedéseket, ezeket hagyományosan római számokkal (I-es és II-es típus) jelöljük. tovább
Galambhimlő
Terjedését segíti rendkívüli ellenállóképessége, mivel - ellentétben a legtöbb vírussal - a szervezetből kikerülve a külvilágon több éven, sőt, évtizeden (!) keresztül is fertőzőképes maradhat. Ráadásul az éghajlat melegedésével évről évre nő az ízeltlábúak mennyisége környezetünkben, ezért számíthatunk rá, hogy az ízeltlábúak terjesztette betegségek – mint amilyen a himlő is – gyakorisága erősen nőni fog. tovább
Herpesvírus
A fiatal korosztály vírus okozta betegsége, jellemzően a második és a hatodik hónapos életkor között jelentkezik. tovább
PARAZITÁK
A paraziták egy- vagy többsejtű élősködők, melyek a gazdaszervezet testén belül vagy annak külsején élnek. Jelenlétükkel több módon is kárára vannak a gazdaszervezetnek: - hasznos tápanyagot szívnak el a galambtól, mely lehet vér, béltartalom vagy akár a kültakaró (bőr, tollazat) anyaga - jelenlétükkel általában állandóan zavarják, nyugtalanítják a galambot - sok parazita, elsősorban a bélférgek olyan méreganyagokat választanak ki, melyek károsítják a gazdaszervezetet, pl. idegrendszeri tüneteket vagy májkárosodást okozva Nagy számú jelenlétük a galamb soványodását, sőt, akár pusztulását is okozhatja. tovább sárgagomb-betegség Egysejtű, önálló mozgásra képes parazita okozza. Igen elterjedt a galambok között,szinte mindegyik egyed hordozza őket, de látható betegséget ehhez képest viszonylag ritkán okoz. A fiókák a szülők begyteje által fertőződnek. Egy ilyen enyhe fertőződés hasznos, mivel ez biztosítja, hogy a fióka kialakíthassa saját védelmét a kórokozó ellen. Ha azonban a begytejben túl sok a trichomonas, akkor a fióka megbetegszik és kezelés híján gyorsan el is pusztulhat. tovább kokcídiózis A kokcídiumok egysejtű paraziták, a galambok bélrendszerében élnek. Szaporodásuk folyamán károsítják a bélfalat, abban vérzéseket okozva, amely igen súlyos fokú is lehet. tovább belső férgek, élősködők
Bélférgek
tovább külső élősködők Általában ízeltlábú paraziták, tetvek, atkák, kullancsok stb. tovább
ANYAGFORGALMI BETEGSÉGEK
Az állati szervezetnek nagyon sokféle szerves és szervetlen vegyületre van szüksége. Ha a szervezet valamely anyagból nem jut elegendő mennyiséghez, hiánybetegségről beszélünk. Ha viszont valamely anyagból egyszerre túlzottan sok kerül a szervezetbe, akkor enyhébb-súlyosabb mérgezés léphet fel. tovább
Vitaminhiány
A szervezet vitaminszükséglete változó. Az átlagosnál több kell a növekedés alatt, vedléskor, párosításkor, fiókaneveléskor, illetve betegségek alatt és után. Jellemzően megnő az egyes vitaminok iránti igény erős fizikai megterhelés (verseny) és különösen stressz alatt. tovább Makroelemek hiánya Makroelemeknek nevezzük azokat az elemeket, ásványalkotókat, amelyekből viszonylag nagy mennyiségben van szüksége a szervezetnek. A galambok vonatkozásában leginkább a kalcium, a foszfor és a magnézium hiánya, illetve túladagolása szokott problémákat okozni. tovább Mikroelemek hiánya A mikroelemek és a nyomelemek onnan kapták nevüket, hogy környezetünkben és az élő szervezetekben a többi elemhez képest kis vagy nagyon kis mennyiségben vannak jelen. Ennek ellenére az élet normális menetéhez elengedhetetlenül fontosak, elégtelen jelenlétük megbetegedéseket, hiányuk elhullást okoz. tovább Aminosavak hiánya Tíz olyan aminosav, amelyet a galambnak készen kell kapnia - ezeket nevezzük esszenciális aminosavaknak. Ha csak egyetlen esszenciális aminosav is elégtelen mennyiségben van jelen, a szervezet fehérje-anyagcseréje zavart szenved, ennek pedig egyenes következménye a repülési teljesítmény csökken
AJÁNLOM AZ OLDALT
